Gyűlölök és szeretek. Kérded tán mért teszem ezt.
Nem tudom , érzem csak: szerteszakít ez a kin.
Talán nem a legmodernebb vers , de ma irodalom órán ezt vettük. Ugye milyen furcsa? A szerettetett és a gyűlöletet gyakran csak egy kis szikra választja el egymástól. Mind a két érzelem erős, csak azt tudod igazán gyűlölni akit valaha szerettél. Annyira gyűlölöd hogy titkon már szereted? Azért gyűlölöd mert annyira szereted? Mennyi kérdés merül fel az emberben. Vajon Catullus sejthetted, hogy bárkit is ennyire megfog indítani ez a verse? Nekem nagyon tetszik! Remélem nektek is!
Sziia!(:
VálaszTörlésTavaly belőlem is elég magvas gondolatokat csalogatott elő ez a vers, és abban igazad van, hogy azt tudod csak igazán gyűlölni, akit valaha szerettél, de szerintem az nem igaz, hogy kevés választja el őket egymástól. Az átmenet egy pillanat, egy perc elég meggyűlölni valakit, fordítva már talán nem, de a két érzelem alapjaiban ég és föld. Mikor szeretsz valaki, akkor az olyan dolgokat indít meg benned, amitől Te magad is jobbá válsz, emberibbé, viszont amikor gyűlölsz valakit, attól csak rosszabb leszel, és úgy érzed, hogy a belsőd ég és reszket azért, hogy kitörhessen ez a gyűlölet. De igen, egyikből átmenni a másikba néha csak egy pillanat. Egyébként igazad van, rengeteg kérdés merül fel az emberben. Remélem nem bánod, hogy leírtam a véleményem, és ha esetleg van kedved benézhetnél hozzám(: (blogom: world-flanna.blogspot.com)
F*